Suche
Mein Konto
Egy nem helyről az új kezdet felé: Egy hajléktalan nő az életéért küzd Berlinben
Fedezze fel, hogyan jellemzik a berlini Olivaer Platzot „nem helyként”, és fedezze fel a városi terek társadalmi vonatkozásait.
Egy nem helyről az új kezdet felé: Egy hajléktalan nő az életéért küzd Berlinben
A híres berlini Kurfürstendamm körüli központi helyet, az Olivaer Platz-ot „nem helynek” nevezik. Ez a fogalom a francia antropológustól származik Marc Auge, amely a modern városiassággal jellemezhető személytelen és funkcionális tranzithelyeket jellemzi. Így egy olyan teret szemléltet, amely nem teremt identitást, és amelyben nagyrészt hiányoznak az interperszonális kapcsolatok.
Az Olivaer Platz régen művészien megtervezett süllyesztett kertként volt ismert, ma azonban úgy néz ki, mint egy földszinti zöldfelület, amelyet aszfaltozott ösvények és beton ülőtömbök díszítenek. A térre látogatók gyakran úgy tűnik, sietnek. Például lát egy férfit csíkos öltönyben, amint egy pékségbe rohan, hogy croissant-t vásároljon. Ugyanebben a jelenetben egy fiatal nő pólóingben húzza maga mögött csivaváját, miközben egy hajléktalan csoszog át a téren két megtöltött műanyag zacskóval. Ezek a megfigyelések illusztrálják az anonimitás és a magány érzését, amely ezeken a „nem helyeken” uralkodik.
A „nem helyek” ötlete
Augé a „Non-Places” című könyvében a globalizáció és a modernizáció eredményeként az értelmetlen funkcionális helyek növekedésével foglalkozik. A tipikus „nem helyek” közé tartoznak a repülőterek, metrók és szupermarketek, amelyek nem hoznak létre egyéni identitást és segítik elő a közösségi érzést. Augé munkája a modern élet magányát és egyformaságát írja le, amely gyakran fellelhető ezeken a helyeken.
Az 1935-ben született Marc Augét a „közeli etnológia” fő képviselőjének tartják. Antropológiát tanított a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales-ban, és sok éven át foglalkozott a tér és az identitás társadalmi vonatkozásaival. A „nem helyekkel” kapcsolatos megállapításai különösen relevánsnak tűnnek a városi tapasztalatok és az egyéni elszigeteltség összefüggésében.
A könyv, amely 2019. augusztus 7-én jelent meg a Beck Paperback sorozatban, nemcsak a társadalomtudományokra és az antropológiára van erőteljes hatással, hanem arra is ösztönöz, hogy egy folyamatosan változó világban a saját életterekről alkotott felfogásáról gondolkodjunk. Új utószóval új termékként jelennek meg a piacon a 124 x 194 mm-es és 148 g-os kiadások ISBN 978-3-406-67036-7 alatt alakult.