Igel polgármester támogatása: támadás a sajtószabadság ellen Berlinben?
A Treptow-Köpenickben Igel polgármester (SPD) dicséri a Balpártot az Apollo News kritikus szerkesztősége elleni lépéséért.

Igel polgármester támogatása: támadás a sajtószabadság ellen Berlinben?
Oliver Igel (SPD) berlini polgármester vitatott nyilatkozatában méltatta a Baloldali Pártot az Apollo News internetes magazin elleni kezdeményezéséért Berlin-Treptowban. Egy október 7-i találkozón, amelyre az „Antifasiszták Szövetségével” együttműködve került sor, a résztvevők „a jobboldali média gombjainak felrúgását” és „a jobboldali eszmék kiűzését kérték az emberek fejéből”. Igelt a kerületi közgyűlésben megkérdezték, hogy elítélné-e az Apollo News szerkesztősége elleni támadást. Kifejezetten támogatta azonban a kezdeményezést, és pozitívumként értékelte, hogy szembeszáll a szerinte „szándékosan dezinformációt terjesztő” és „az egyének emberi méltóságát rontó médiával”. A kritikusok úgy látják, hogy ezek a kijelentések potenciális veszélyt jelentenek a sajtószabadságra, és a Baloldali Párt megfogalmazásait látens erőszakra való felhívásként értelmezik.
A Baloldali Párt egy szórólapon tette közzé az Apollo News szerkesztőségének címét, amiben aggodalmat kelt az esetleges erőszakkal kapcsolatban. A szerkesztőség korábban anyagi károk célpontja volt. Wolfgang Kubicki, az FDP politikusa „undorító erőszakos felhívásról” beszélt, és a Német Újságírók Szövetsége (dju) is „a sajtószabadság elleni támadásként” ítélte el a kampányt. Iris Spranger (SPD) belügyi szenátor csatlakozott a kritikához, és egyértelműen a kezdeményezés ellen emelt szót. Az állambiztonsági hivatal már vizsgálatot indított.
A sajtószabadságról szóló vita elmélyítése
A berlini események rávilágítanak a németországi sajtószabadság általánosan feszült helyzetére. Ez a média szabadsága a kormányzati beavatkozástól és a gazdasági nyomástól. A cenzúra és a médiaszinkronizálás mellett fontos szempont az újságírókkal szembeni elnyomás és erőszak is. A „Riporterek Határok Nélkül” éves indexe azt mutatja, hogy Németország 2025-ben a 11. helyen áll a 180 ország közül 83,85 ponttal. Ez egy hellyel alacsonyabb a tavalyinál, ami az újságírókkal szembeni növekvő brutalitást jelzi.
2019 óta nőtt az újságírók elleni erőszak Németországban, 2024-ben 89 dokumentált incidens történt, a legtöbb támadás pedig tüntetésekkel kapcsolatos. Nemzetközi összehasonlításban az USA sajtószabadsága az 57. helyen áll, ami szintén aggasztó romlást jelent. Itt a Trump vezetése alatt álló amerikai kormány kritikus csökkentéseket hajt végre, amelyek megnehezítik az újságírók információhoz való hozzáférését.
Reakciók és kilátások
A berlini fejlemény ébresztőként szolgálhat a németországi sajtószabadság korlátairól és védelméről szóló szélesebb körű vitához. Míg az alkotmány (5. cikk) biztosítja a külső sajtószabadságot, ez nem abszolút, és vannak korlátai, például a kiskorúak védelme vagy a személyiségi jogok. Az információterjesztésről és annak politikai vonatkozásairól szóló társadalmi vita ezért továbbra is központi jelentőségű.
A jelenlegi berlini események világossá teszik, hogy a sajtószabadságról folyó vita nemcsak történelmileg, hanem a jelenben is nagy jelentőséggel bír. Az állambiztonság beavatkozásával most várható, hogy ezeknek a fejleményeknek a jogi és társadalmi következményeit szoros figyelemmel kísérik és megvitatják.