Denacification 2.0: A teljesítmény megkérdőjelezi a sötét német történelmet

Denacification 2.0: A teljesítmény megkérdőjelezi a sötét német történelmet

A Németország eltagadásáról szóló vita a mai napig rendkívül aktuális téma. November 29-én a „Denazítsd ki magad!” című előadást. Berlinben kerül sor. amely a történelmi átértékelés kérdésével és a háború utáni időszak vakfoltjaival foglalkozik. Ez az esemény eredeti szövegeket, örökségeket, fantáziákat és szóbeli történelmet használ, hogy megvilágítsa a jogfolytonosságot a fiatal Szövetségi Köztársaság és a náci állam között. A résztvevő művészek, mint például Luce deLire, Callaz, Mario Bergmann és Annett Hardegen kognitív és érzelmi hozzáféréseket szeretnének megnyitni, hogy szembesítsék a közönséget a történelem árnyaival. Az előadást a Friedrichshain-Kreuzberg Kulturális Promóciós Projekt Alap támogatja.

A németországi politikai valóság azt mutatja, hogy a denacifikációt gyakran nagyrészt kudarcnak tekintik. A jelentések szerint a fasizmus és a zsarnokság kulturális vonzereje van. Emellett tekintélyelvű gondolkodási és cselekvési minták figyelhetők meg a német parlamentekben. Felmerül tehát a kérdés, hogy az akkori intézkedések mennyiben voltak sikeresek, és valóban demokratikus pályára tudták-e vezetni a társadalmat.

A denacifikáció történelmi összefüggései

A denacifikációt közvetlenül a második világháború után hajtották végre. 1946 januárjában a berlini Szövetséges Ellenőrző Tanács elfogadta az Ellenőrző Tanács 24. számú irányelvét, amely felvázolta az emberek közhivatalból való elmozdítását célzó intézkedéseket. Voltak köztük háborús bűnösök, magas rangú párttagok, valamint köztisztviselők és jogászok, akiket a nemzetiszocializmus elkötelezett híveinek tartottak. A nyugati megszállási övezetekben körülbelül 182 000 embert zártak be, akik közül 1947-re körülbelül 86 000 embert szabadult.

Összességében több mint 3,6 millió német ment át a denacifikációs folyamaton, a kérdőívek értékelésével, amelyeket minden 18 éven felüli fiatalnak ki kellett töltenie, hogy rögzítse az NSDAP-ban való tagságát és egyéb szerepvállalásait. A három kategóriába, például a főbűnösökre és követőkre való felosztás azt a széles körben elterjedt felfogást eredményezte, hogy a denacifikációt nem hajtják végre következetesen. A mondás: „A kicsiket felakasztod, a nagyokat elengeded” a náci bűnözők ítélkezésénél tapasztalt igazságtalanságot és egyenlőtlenséget írja le.

Utóhatások és relevancia ma

Bár a Németországi Szövetségi Köztársaságban 1951-ben hivatalosan véget ért a denacifikáció, továbbra is központi téma marad a náci múlttal való megegyezés. A legújabb kutatások szerint az egykori nácik is karriert tudtak csinálni az NDK-ban, míg a SED antifasiszta államként próbálta eladni saját történelmét. A megszállt zónák összehasonlítása azt mutatja, hogy a szovjet övezetben szigorúbb volt a denacizálás, de inkább politikai eszközként szolgált, miközben sok volt náci tisztviselő akadálytalanul karriert futott be a Szövetségi Köztársaságban, amint azt a nürnbergi fajtörvények társszerzője, Hans Globke esete is mutatja.

A „Denázizáld magad!” című előadást. így fontos platformot jelent az első és második német demokrácia közötti összetett kapcsolatok kezelésére. Az olyan aktuális témákra való kortárs hivatkozásokkal, mint a mesterséges intelligencia, a keresztény fundamentalisták és a nemi identitás, az előadás új tereket kíván nyitni a vitához. Mindezek a szempontok felvetik a központi kérdést: Hogyan tanulhatunk a történelemből egy igazságosabb jövő kialakításához?

Az érdeklődők számára a rendezvény angol nyelven zajlik, és lehetőséget kínál arra, hogy ezekkel a témákkal intenzíven foglalkozzanak. Az előadással kapcsolatos további információk a [berlin.de] oldalon találhatók (https://www.berlin.de/tickets/vermischtes/entnazifi-ed-euch-eine-ai-performance-ab5d1caa-8c7b-4026-8398-24c1a24035a2/). A történelmi denacifikáció részletesen nyomon követhető a Wikipedia és a Planet Wissen oldalon is.