Farkascsúcs Brandenburgban: Lövéskvóta a farkasoknak fókuszban!

Farkascsúcs Brandenburgban: Lövéskvóta a farkasoknak fókuszban!

Brandenburgban jelenleg is intenzív vita folyik a jövőbeni farkasvadászatról. Különösen az általános lövéskvóta esetleges bevezetéséről van szó. A hangsúly a Wolf-csúcson van, amelyet nemrégiben Potsdamban tartottak. Hanka Mittelstädt (SPD) környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó hangulata konstruktív volt, Dirk-Henner Wellershoff, az Állami Vadászszövetség elnöke pedig azt mondta, hogy elégedetlen a csúcstalálkozóval. A megbeszélések azt mutatják, hogy bizonyos „beavatkozási területeken” nagyobb a valószínűsége a farkasok célzott kilövésének, különösen azokon a területeken, ahol gyakori a farkastámadás a legelő állatok ellen. Az rbb24 szerint sok résztvevő támogatja ezt az intézkedést.

A megbeszélés központi pontja a vadászat előnyei és hátrányai megvitatására létrehozott munkacsoport. A cél az, hogy a farkasokat 2025 végéig beépítsék az állami vadászati ​​törvénybe. Axel Kruschat, a BUND regionális igazgatója bírálja a fokozott vadászatot, és hangsúlyozza a farkasok folyamatos védelmét. Jonas Scholz, az állami juhtenyésztő egyesület elnöke kevésbé szkeptikus, és hosszú távú pénzügyi támogatást remél a védőintézkedésekhez. Ezek a perspektívák tükrözik a különböző érdekeket, amelyek a farkasok vadászásakor találkoznak.

Összeférhetetlenség és népszerű vélemények

A farkascsúcson Gregor Beyer, a volt környezetvédelmi államtitkár 15-35 százalékos kilövési arányt szorgalmazott, miközben a brandenburgi farkaspopulációra vonatkozó becslések igen eltérőek. Míg Beyer 1600 állatra teszi a számot, addig az Állami Környezetvédelmi Ügynökség szerint ez a szám csak 500. Ez kérdéseket vet fel az adatok pontosságával és a mögöttes természetvédelmi állapottal kapcsolatban.

A németországi farkas védettségi státuszáról folyó politikai vitát jelenleg több vezető természetvédelmi szervezet is bírálja. Ezek óva intenek attól, hogy a farkaspopulációt idő előtt kijelentsék „kedvező védettségi állapotról”. Lovis Kauertz, a Wildlife Protection Germany munkatársa hangsúlyozza, hogy egy ilyen kijelentés ellentmondhat a tudományos tényeknek. A kedvező védettségi állapot az élőhelyvédelmi irányelv összetett kritériuma, amely messze túlmutat az egyedszámon, és olyan kritériumokat foglal magában, mint a hosszú távú életképesség és a genetikai sokféleség. Ezt a helyzetet Németországban jelenleg nem sikerült elérni, ami további feszültséghez vezet a vitában, amint arról a [wildbeimwild.com] beszámolt (https://wildbeimwild.com/der-schutzstatus-des-wolfes-in-deutschland-eine-kritike-analyse-der-aktuellen-debatte/).

Következtetés és kilátások

A brandenburgi farkasok körüli vita jól szemlélteti a természetvédelem és a mezőgazdasági érdekek konfliktusát. A kilövési kvóták és a jogi keretek olyan kulcsfontosságú kérdések, amelyek újradefiniálhatják az ember és a természet kapcsolatát. Kiderül, hogy sikerül-e elérni azt a célt, hogy a farkasokat bevonják az állami vadászati ​​törvénybe. Az érintettek – a természetvédelmi szervezetektől a vadásztársaságokon át az állattulajdonosokig – eltérő nézőpontjai jól mutatják a helyzet összetettségét.

E viták közepette továbbra is az a kérdés, hogyan alakul a farkasállomány a következő években, és milyen védekezési intézkedések szükségesek az állatjólét és a legeltető állattartók érdekeinek egyensúlyba hozásához. A brandenburgi farkasok elleni küzdelem előretekintő és jogilag biztonságos megközelítése elengedhetetlen az életképes megoldás megtalálásához.