Marzahn-Hellersdorf: Izgalmas kiállítás az utcanevekről és a történelemről!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Különleges kiállítás Berlinben az utcanevekről: nyitás 2025. szeptember 12-én, témák: történelem és átnevezés.

Sonderausstellung in Berlin zu Straßennamen: Eröffnung am 12. September 2025, Themen: Geschichte und Umbenennungen.
Különleges kiállítás Berlinben az utcanevekről: nyitás 2025. szeptember 12-én, témák: történelem és átnevezés.

Marzahn-Hellersdorf: Izgalmas kiállítás az utcanevekről és a történelemről!

A Marzahn-Hellersdorfi Kerületi Múzeumban 2025. szeptember 12-től látható az "Átnevezés?! Marzahn-Hellersdorf – Történelem a nyílt utcán" című különleges kiállítás, amely a berlini és a kerületi utcanevek megjelenésével és változásával foglalkozik, és több mint 10 éven át megvilágítja az utcanevek történelmi, politikai és társadalmi hátterét. A kurátor, Dr. David Johst lenyűgöző gyűjteményt állított össze történelmi térképekből, fényképekből, utcatáblákból és dokumentumokból, hogy szemléltesse az utcanevek alakulását. A kiállítás 2025. december 19-ig tekinthető meg, hétköznapokon 10-18 óráig. A megnyitón Roland Linares szaxofonos biztosította a zenei kíséretet.

Különös figyelmet fordítanak a történelmi hatású névadásra, amely a náci diktatúra és az NDK idejére nyúlik vissza, valamint a vitatott utcanevekről szóló jelenlegi vitákra. Az elmúlt hat évben legalább 16 berlini utcát és teret neveztek át gyarmati, rasszista vagy antiszemita részvétel miatt. A legtöbb változást a Mitte, a Neukölln és a Charlottenburg-Wilmersdorf kerületek jellemzik. A legismertebb átnevezések közé tartozik a Wissmannstraße, amelyet 2021-ben Lucy-Lameck-Straße-re kereszteltek, és a Petersallee, amely 2019 óta Anna-Mungunda-Allee és Maji-Maji-Allee néven ismert.

Aktuális fejlemények és viták

Az utcák átnevezése sok helyen felkapott téma, ami ismét a középpontba kerül, nem utolsósorban a Black Lives Matter mozgalom miatt. A vitatott nevek megtartásának kritikusai azzal érvelnek, hogy ezek Németország gyarmati múltját tükrözik. A Mohrenstrasse-t leíró „Moor” kifejezés rasszista kifejezésnek számít, és ennek a vitának a része. A lakosok de facto követelik, hogy nevezzék át. A BVG tervei szerint az év végére átnevezi a Mohrenstraße metróállomást is.

A Mohrenstrasse átnevezése azonban nem az egyetlen vita az utcanevekről. A Herero és Nama népirtásában részt vevő vezérőrnagyról elnevezett Maerckerweg átnevezését jelenleg nyilvánosan tárgyalják. A kerületi tanács igyekszik az utcát az új történelmi körülményekhez igazítani.

Társadalmi hatás és politikai kontextus

A Berlinben történt átnevezés gyakran messzemenő társadalmi következményekkel jár. Például a lakosoknak gondoskodniuk kell a személyi igazolványaikban és a járműnyilvántartási okmányaikban szereplő lakcímmódosításokról, ami erőfeszítésekkel és néha költségekkel jár. Ennek ellenére sok esetben ezek az átnevezések csak kivételes esetekben megengedettek, például negatív történeti hátterű névrokonok esetében.

A politikai többségnek döntő befolyása van ezen intézkedések elfogadására, amelyek továbbra is vitatottak. Az utcanévadásról szóló viták nemcsak helyi ügyek, hanem az emlékezés kultúrájával, a gyarmati és nemzetiszocialista múlt kezelésével kapcsolatos kérdéseket is felvetnek.

A Marzahn-Hellersdorfi Kerületi Múzeumban található különleges kiállítás tehát nem csupán lehetőség a saját történelmünkre való reflektálásra, hanem egyúttal hozzájárul az utcák átnevezéséről szóló, még korántsem ért véget fontos, nyilvános vitához.