A Bundestag 3,5 milliárd eurót hagy jóvá szociális lakásépítésre!

A Bundestag 3,5 milliárd eurót hagy jóvá szociális lakásépítésre!

2025. november 23-án a Bundestag elfogadta a következő év építési költségvetését. Ami itt lényeges, az a 3,5 milliárd eurós finanszírozási volumen, amelyet az SPD hagyott jóvá szociális lakáscélra. Ez a döntés egy intenzív szavazási folyamat után született, amelyben az SPD győzött az Unióval szemben. Ezen intézkedések célja a jóváhagyási folyamat felgyorsítása, és ezáltal az építkezés gyorsabb előrehaladása.

Ezzel összefüggésben Verena Hubertz (SPD) építésügyi miniszter pozitív utalást tett a moduláris építésre. Kéri ennek a megközelítésnek a népszerűsítését a magas építési költségek csökkentése érdekében. Hubertz a soros és moduláris építésben lát lehetőséget nemcsak a gyorsabb, hanem az olcsóbb lakásépítésben is. A magán- és az állami elkötelezettség kéz a kézben jár a megfizethető lakhatás megteremtésében.

A szociális lakásépítés hagyománya és fejlesztése

Németországban a szociális lakhatásnak nagy hagyománya van, amely a második világháború után kezdődött. Az intézkedés bevezetése óta a szociális lakások központi szerepet töltenek be a városok újjáépítésében és a lakosság életterének megteremtésében. Az 1950-es években a szociális lakhatást az egyik legfontosabb szociálpolitikai kezdeményezésként hozták létre a hatalmas lakásszükséglet kielégítésére.

A koncepció különböző szakaszai kiterjedt fejlődési folyamatot vázolnak fel: a háború utáni időszaktól az 1960-as és 1970-es évek konszolidációján át az 1980-as és 1990-es évek hanyatlásáig, amikor a finanszírozás erősen korlátozott volt. 2015 óta a szociális lakhatás reneszánszát éljük a menekültválság és a megfizethető lakhatás hiánya miatt.

Jelenlegi kihívások és perspektívák

Ezen erőfeszítések ellenére a szociális lakhatás továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe. Jelentős a szociális lakások számának csökkenése, drámai, mintegy 100 000 szociális lakás veszteség évente. 2022 végén mindössze 1,09 millió szociális lakás volt elérhető Németországban. Berlinben a szociális lakások aránya a nyugati városrészben 9%, a keleti városrészben 24% volt.

A kritikusok arra panaszkodnak, hogy a privatizáció és a hozammaximalizálási stratégiák negatív hatással vannak a szociális lakhatásra. Azzal érvelnek, hogy a magánbefektetők gyakran csak jövedelmező ingatlanokat újítanak fel és forgalmaznak, miközben a megfizethető lakások iránti tényleges igényt figyelmen kívül hagyják. A támogatók viszont úgy látják, hogy a privatizációban van lehetőség városfejlesztésre és új szociális lakások finanszírozására.

E fejlemények fényében világossá válik, hogy a szociális lakhatás nemcsak a jogi keretfeltételektől függ, mint például az 1956-os második lakástörvény vagy a 2001-es lakástörvény reformja, hanem a szövetségi és tartományi kormányok innovatív megközelítéseitől és támogatásától is a sürgősen szükséges megfizethető bérlakások megteremtése érdekében.

A jövőben minden eddiginél nagyobb szükség lesz valamennyi érdekelt fél közös elkötelezettségére a szociális lakhatás fenntartható megerősítése és a jelenlegi társadalmi kihívásokhoz való igazítása érdekében Németországban. Tekintettel első gyermeke közelgő születésére, várható, hogy Hubertz építésügyi miniszter is friss lelkesedéssel fog dolgozni ezeken a kihívásokon.

A németországi szociális lakásépítéssel kapcsolatos további információkért látogasson el a weboldalra Berlini újság, Szociális lakhatás és Wikipédia látogatás.