A menedékjog elleni támadások: Biztonság vagy megszakadt törvény?
A menedékjog elleni támadások: Biztonság vagy megszakadt törvény?
Az európai menedékjogról szóló vita: A németországi jogállamiság kockázatos folyamata
A menedékjogi mondások jogi keretét már régóta határozzák meg Németországban és Európában. A genfi menekültügyi egyezmény és az emberi jogokról szóló európai egyezmény alapvető eszközöket képvisel, amelyek garantálják a menekültek védelmét. Németországban ezt a védelmet az alapjogi 16A. Cikk szabályozza, a politikai üldözés megadta a menedékjoghoz való jogot. Ezek a törvények döntő fontosságúak a fenyegető emberek alapvető jogainak biztosítása érdekében.
A heves vita felgyulladt az elmúlt hetekben. A vezető politikusok, köztük az uniós főnök, Friedrich Merz és az ő parlamenti csoportja, Jens Spahn, a drasztikus határ bezárása és a kivételes rendeletek bevezetése révén a menedékkérők jogainak aláásására törekedtek. Ezek a politikusok nemcsak figyelmen kívül hagyják a meglévő törvényt, hanem támogassák a „vészhelyzet” magyarázatát is a határokon, amely nemcsak jogilag problematikus, hanem etikailag is megkérdőjelezhető.
Egy ilyen "vészhelyzet" bevezetése azt jelentené, hogy a meglévő egyértelmű és kötelező európai jogi rendelkezéseket kiszorítják az útból. Eddig az Európai Bíróság egyértelművé tette, hogy az EU és mtsai. Megkérdezheti, hogy mi is látható a közelmúltbeli ítéletekben, mint például Magyarország és Lengyelország. Ezek az ítéletek példát mutatnak arra, hogy mennyire fontos a nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés, és hogy az ilyen megfelelés nem csak nemzeti, hanem európai szinten is.
A politikusok igényei nemcsak a meglévő jogi keret megsértését jelentik, hanem kulturális és társadalmi károkat is fenyegetnek. A lehorgonyzott menedékjogokból való eltávolítás fenntartható hatással lehet a menekültek és a bevándorlók társadalmi észlelésére, ami a társadalomban történő növekvő megosztáshoz vezethet. Figyelemre méltó, hogy a hajtóerők némelyike kapcsolódik a megfelelő politikai mozgalmakhoz, például az AFD -hez, és terjeszti ezeket a diszkrimináló narratívákat.
Ami itt felmerül, nem csupán jogi vita, hanem alapvető teszt annak az értéknek, amelyen a német társadalom alapul. A törvény és a jogállamiság integritásának megőrzése érdekében meg kell védeni és meg kell védeni az üldözött törvény mélyen lehorgonyzott tiszteletét és az üldözött védő garanciákat. Abban az időben, amikor a populista áramok befolyásolják a politikai hivatalokban szolgáló személyek felelősségét, mint valaha.
Végül kijelenthető, hogy az elkövetkező idő meghatározó lesz annak érdekében, hogy Németország és az EU miként foglalkozik a migráció kihívásaival. Az egyes személyek jobbra és méltóságának megtartása nemcsak jogi ajánlat, hanem erkölcsi kötelező is. A menedékjogról szóló vita tehát nemcsak törvényes, hanem társadalmi kihívás is, amely kockáztathatja a demokráciánk értékeit.