Waldbühne Berlin: A náci építészettől a nyári koncert oldalig
Waldbühne Berlin: A náci építészettől a nyári koncert oldalig
A berlini Waldbühne népszerű hely a zene szerelmeseinek és a nyári barátoknak. Minden évben több százezer látogató vonzza a koncerteket a Schanzenwald gyönyörű környezetében. De az ünnepi légkör mögött van egy sötét múlt, amelyről csak néhány ismert.
A Waldbühne hatalmas architektúrája már azt sugallja, hogy itt elmondják a messzemenő befolyás történetét. Az 1930 -as években épült, tükrözi egy olyan korszak zeitgeistjét, amelyet a propaganda és a mély ideológiai háttér jellemez. Az eredetileg Joseph Goebbels által megrendelt, a Nemzeti Szocialista Mozgalom nyitott szakaszának platformként kell szolgálnia.
A propaganda építési helye
Nem sokkal a nemzeti szocialisták politikai lefoglalása után elkészítették a Waldbünhne tervét. Adolf Hitler még egy olyan színpad tervezetét is felszólította, amelynek állítólag 100 000 néző számára helyet kellett kínálnia, ám ez továbbra is nem teljesített látás. Ehelyett a Forest Stage most mintegy 22 000 embert tart. A tényleges épületre az 1936 -os olimpiai játékok előkészületeinek részeként került sor, ahol a színpad központi szerepet játszott.
A Werner March építész vállalta a felelősséget a projektért, amelyet az olimpia építésének részeként terveztek. A stílus a görög színház klasszikus építészetén alapult, amelyben a színpadot is használni kell. Ezek az események a nemzeti szocialista ideológia részét képezték a „népszerû közösség” gondolatának terjesztésére és a különböző áramlatok kizárására. A színpadot eredetileg a "Dietrich-Ackart színpad" -ként nyitották meg, amelyet egy antiszemita író és az NSDAP támogatója neveztek el.
Az 1936 -os olimpiai játékok során nemcsak a gimnasztikai harcokra került sor a Waldbünhne -ben, hanem a jól tisztelt dolgok "Frankenburger Dukfiel Game" -re is, amelyet a Völkische költő, Eberhard Wolfgang Möller írt. Az ilyen előadások célja a nemzeti szocialista ideológia megerősítése, valamint az egység és a méret érzésének átadása a nézőknek.
a múltbeli megbirkózástól a koncertkultúráig
A második világháború után a Waldbühne figyelemre méltó átalakulást ért el. A kezdeti éveket a nyitott moziban történő felhasználás alakította ki. A Berlinale, a neves filmfesztivál szintén használta a színpadot.
Később, az 1960 -as években, a Waldbühne a rock és a popkultúra középpontjában állt. A Rolling Stones 1965 -es emlékezetes koncertjét heves jelenetek kísérték, amikor a rajongók gyors ütemben megpróbálták csökkenteni a padokat. Ezek a zavaró események arra késztették a színpadot, amely hét évig használható, ami megegyezett a történelmi hely hosszú helyreállítási szakaszával.
Az 1980 -as években a Waldbühne végre megkapta a szembetűnő sátortetőt. Ez nemcsak a koncerthelyet, hanem a Berlin kulturális identitásának részét is tette, anélkül, hogy a gyakran figyelem zavarja. Számos jól ismert művész jelenik meg itt évente, míg a múlt árnyékai valószínűleg a háttérben maradnak.
A magas zenei és a rendkívüli helyszín kombinációja egyre több embert vonz, akik a tökéletes nyári estét akarják tölteni. Ennek ellenére továbbra is felmerül a kérdés, hogy a történelmi háttér fontosságát figyelmen kívül kell hagyni, vagy hogy foglalkozni kell -e az erdőfázis történetével.
A Waldbühne architektúrája és kialakítása
A berlini Waldbühne lenyűgöző példa a természet és az építészet kombinációjára. A regionális kőzet felépítése rusztikus, de lenyűgöző megjelenést biztosít a színpadnak. A Werner március építész úgy tervezte a színpadot, hogy harmonikusan beépüljön a környező erdő tájba. Az elliptikus kialakítás és a meredek üléssorok biztosítják, hogy a látogatók jó kilátás nyílik a hátsó sorok színpadára.
A jellegzetes kőformációkat és a sátortetőt nemcsak funkcionális elemekként tervezték, hanem a nemzeti szocialista esztétika kifejezésének is, amely kapcsolatot akart létrehozni a német nép és a „germán” kultúrája között. Sötét története ellenére a színpad ma jelentős kulturális szerepet játszott, és sok berlini és turista számára népszerű hely a zenei számára.
Események és művészek
Az elmúlt néhány évtizedben a Waldbühne Berlin egyik legfontosabb koncert süteményévé vált. A különféle műfajok közismert művészei itt fordulnak elő, a rock és a pop zenekaroktól a klasszikus zenekarokig. A fák és a természet által körülvett Waldbühne légköre egyedülálló élményt nyújt a közönség számára.
Az egyik leghíresebb fellépés David Bowie 1987 -ben volt, amely része volt a "Glass Spider" turnéjának, és amely a legendás éjszaka a Stuck Concert Goers számára. Az olyan művészek, mint a Rammstein, a Toten Hosen és Andrea Bocelli, a színpadot is felhasználták zenéjük bemutatására. Évente több tízezer ember zarándoklatot tesz a Waldbülhne -be, hogy megtapasztalja a koncerteket és élvezze a nyárot Berlinben.
A Waldbühne hatása a berlini kultúrára
A Waldbühne nemcsak fontos szerepet játszott a berlini zenei színpadon, hanem jelentős hatást gyakorolt a város egész kultúrájára. Ez a berlini kultúra újjáélesztésének szimbóluma a fal bukása alapján, és találkozási pontként bizonyult a különböző társadalmi és kulturális háttérrel rendelkező emberek számára.
Különböző fesztiválokkal és kulturális rendezvényekkel együttműködve, mint például a népszerű "klasszikus szabadtér", a Waldbühne elősegíti a zene és a művészet széles skáláját. Egy olyan városban, amely kreatív és alternatív jelenetéről ismert, a Waldbühne különleges pozíciója van a találkozás és a kulturális csere helyének.
Kommentare (0)