A környezetvédők több millió millió millióból kérnek megállást az LNG terminálhoz

Die Deutsche Umwelthilfe (DUH) hat bei der EU-Kommission Beschwerde gegen die Beihilfegenehmigung für das LNG-Terminal in Brunsbüttel eingereicht. Kritisiert wird, dass keine nachweisbaren Umrüstungspläne auf erneuerbare Energien bestehen, wodurch die staatliche Unterstützung von 40 Millionen Euro gegen EU-Recht verstoßen könnte. Erfahren Sie mehr über die Hintergründe und die Forderungen der DUH zum Klimaschutz.
A Német Környezetvédelmi Aid (DUH) panaszt nyújtott be az EU Bizottságához az LNG terminál támogatási engedélyével kapcsolatban a Brunsbütelben. Bírálják, hogy egyetlen kimutatható konverziós terv sem ragaszkodik a megújuló energiákhoz, amelyek megsérthetik az EU -törvény elleni 40 millió euró állami támogatását. Tudjon meg többet a háttérről és Duh éghajlatvédelem iránti igényeiről. (Symbolbild/MB)

A környezetvédők több millió millió millióból kérnek megállást az LNG terminálhoz

Környezetvédelem fókuszban: A fosszilis energiák állami támogatásokkal szembeni ellenállása Brunsbütelben

A fosszilis energiaprojektek állami pénzeszközeinek jóváhagyásáról szóló folyamatban lévő viták fontos kérdéseket vetnek fel, különös tekintettel az ökológiai célokra. Ebben az összefüggésben a Német Környezetvédelmi Aid (DUH) panaszt nyújtott be az EU Bizottságának, amely megkérdőjelezi a 40 millió euró állami támogatását az LNG terminál számára a Brunsbütelben. A pénzügyi politikai intézkedések háttere és az éghajlati célokra gyakorolt ​​következményeik döntő jelentőséggel bírnak.

Az a állítás, miszerint az állami támogatásoknak támogatniuk kell a fenntartható, környezetbarát projekteket, tesztelni kell. A DUH által megbízott független jogi vélemény arra a következtetésre jut, hogy a terminál pénzügyi támogatása a Brunsbütelben nem felel meg az EU -törvény követelményeinek, amelyek csak akkor teszik lehetővé a támogatást, ha hozzájárulnak az energiaátmenethez.

A terv jelenleg előírja, hogy a terminált hosszú távú megoldásként építse fel a földgáz -ellátást, konkrét stratégiák nélkül, hogy áttérjenek a megújuló energiákra. Ez aggodalomra ad okot, mivel a terminál működésével biztosított szerződések 2043 végére meghatározott függőséget jelentenek a fosszilis tüzelőanyagoktól. Ez egy fosszilis üzleti modellre épülő gazdasági alapot teremt, amely veszélyeztetheti a nyilvánosság elfogadási és környezetvédelmi erőfeszítéseit.

SASCHA Müller-Kraenner, a DUH szövetségi igazgatója egyértelműen kifejezi a környezetvédők aggodalmait: "A pénzügyi támogatás a remegő talajon van. Felhívjuk az EU-bizottságot, hogy vonja vissza a támogatást, és ehelyett fektessen be komoly éghajlati védelmi intézkedésekbe." Ez a nézet tükrözi, hogy a jelenlegi energiapolitikát miként tárgyalják, és milyen mély hatással lehet a környezetre.

Egy másik, az izgalmat okozó szempont a Kreditanstalt für rekonstrukció (KFW) részvétele a projektben 50 % -kal. Ez a tény aggasztó, mert megmutatja, hogy az állami pénzeszközök is olyan projektekbe kerülnek, amelyek ellentétesek az éghajlati célokkal. A DUH szerint a KFW Banking Group állami támogatása akár 500 millió eurót is elérhet. A növekvő építési költségek tovább növelhetik ezt az összeget, és továbbra is szigoríthatják az állami pénzügyi hatásokat.

A DUH kifogását az LNG -terminál jóváhagyása ellen is tekintik a fosszilis tüzelőanyagoktól való további függőség elleni ellenállás részeként. Mivel a projekt nem egy ideiglenes megoldásra irányul, hanem egy hosszú távú kötelezettség mellett, a fenntartható energiaforrások felé vezető átmeneti stratégia sürgőssége még világosabbá válik.

Tekintettel ezekre a fejleményekre, világossá válik, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról és az állam támogatásáról szóló vita szenvedélyes vita a jövőbeli energiakeverékről és a környezetvédelmi szervezetek szerepéről a társadalomban. Az LNG terminál sorsa a Brunsbütelben meghatározhatja a német energiapolitika kidolgozásának irányát, és mely prioritások vannak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Ezeknek az eseményeknek hangsúlyozzák az átláthatóság és az állami pénzeszközök felelősségteljes kezelésének fontosságát. Még nem kell látni, hogy az EU Bizottság hogyan reagál az aggodalmakra, és hogy hajlandó -e támogatni az energiapolitika megváltoztatását.