AI az osztályteremben: forradalom vagy kockázat a berlini diákok számára?

AI az osztályteremben: forradalom vagy kockázat a berlini diákok számára?

Közeleg az új tanév Berlinben, és a mesterséges intelligencia (AI) központi témává válik. Szülők, gyerekek, tanárok és politikusok két éve vitatkoznak azokról a lehetőségekről és kihívásokról, amelyeket ez a technológia magával hoz. Karin Prien szövetségi oktatási miniszter (CDU) azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az MI-ben rejlő lehetőségeket kiaknázza az oktatási szektorban, de a mindennapi iskolai életet bizonytalanság és aggodalmak jellemzik. Sok szülő attól tart, hogy gyermekeik kevesebbet tanulnak a mesterséges intelligencia használatával, és szeretnék, ha utódaik jól képzettek legyenek ennek a technológiának a használatában.

A szövegalapú chatbotok, például a ChatGPT és a Gemini különösen megérkeztek az osztályterembe. A tanulók ezekkel az eszközökkel házi feladatokat készítenek, prezentációkat készítenek és esszéket írnak. A 2025-ös Iskolabarométer szerint a tanulók 75%-a használt már mesterséges intelligenciát házi feladatainak elkészítéséhez, 74%-uk pedig többnyire saját kezdeményezésére teszi ezt. Ennek ellenére egy felmérés azt mutatja, hogy a tanulók mindössze egyharmada használja rendszeresen az MI-t iskolai célokra. Ez jól mutatja a növekvő elterjedtséget, de egyben a technológia kezelésének bizonytalanságát is.

Kihívások az oktatási szektorban

A tanárok azzal a kihívással szembesülnek, hogy megtervezzék az AI tanórákon való használatát. A tanárok 60%-a attól tart, hogy a tanulók kommunikációs és szociális készségei sérülhetnek az MI fokozott használata miatt. Míg egyes tanárok mesterséges intelligenciát használnak a vizsgákra való felkészüléshez, az értékelés gyakran megbízhatatlan, amihez hozzájárulnak az adatvédelmi aggályok és a nem megfelelő képzés e technológiák használatához. A tanárokra nehezedő nyomás nagy: 62%-uk azt állítja, hogy nem tudja, hogyan lehet ésszerűen integrálni az AI-t az órákba. Figyelmeztető jel, mert csak 6% érzi magát magabiztosnak az AI használatában. Több mint felük több képzést igényel a technológiák hatékony használatához.

Érdekes módon bpb arról számolt be, hogy az oktatási rendszerben megjelenő innovatív módszerekről és a digitális technológiák folyamatos fejlődéséről szóló bejelentések ellenére a német iskolai forradalom eddig kudarcot vallott. hogy megvalósuljon. Míg a technológia gyakran kevéssé járul hozzá a tantárgyi ismeretek elsajátításához, a mesterséges intelligencia személyre szabhatja az oktatást, és jobban reagálhat a tanulók igényeire. A mesterséges intelligencia kezelése során azonban egyértelmű szabályokat és szabványokat kell megállapítani a kockázatok minimalizálása érdekében.

Perspektívák a jövőre nézve

Izgalmas szempont, hogy a mesterséges intelligenciát nemcsak fenyegetésnek, hanem lehetőségnek is tekintik. A tanárok 57%-a azt mondja, hogy a technológiát az egyéni tanulási támogatás lehetőségének tekinti. A mesterséges intelligencia személyre szabott tartalmat és feladatokat tud nyújtani, amelyek megfelelnek a tanulók tudásszintjének. A kritikus gondolkodást és a digitális készségeket kulcsfontosságú oktatási célként kell előmozdítani. Ralf Lankau médiaoktató a mesterséges intelligencia használatakor világos határok meghúzását javasolja, különösen az általános iskolákban, hogy a tanulók felelősségteljesen használják a technológiát.

A mesterséges intelligencia mindennapi iskolai életében való használatáról szóló vita összetett, és rá kell mutatnia a kockázatokra és a lehetőségekre egyaránt. A tudósítás a Deutschlandfunk azt sugallja, hogy a mesterséges intelligencia integrálása az oktatási rendszerbe nem csak technikai kihívás, hanem alapvetően megváltoztathatja a tanuláshoz és tanításhoz való hozzáállást is. Németország újragondolás előtt áll, hogy kihasználja az új technológiák előnyeit, miközben gondoskodik arról, hogy a tanulás emberi vonatkozása ne kerüljön elhanyagolásra. A tanárok szerepe a jövőben is központi marad ebben az összetett vitában.