Kafka A tárgyalás jiddis Vaudeville-ként: remekmű Berlinben

Kafka A tárgyalás jiddis Vaudeville-ként: remekmű Berlinben

Barrie Kosky „The Trial” című produkciójának premierje a Berliner Ensemble-ben kiemelkedő kulturális esemény. Ez az innovatív darab Franz Kafka legismertebb regényét tolmácsolja egyszerre humoros és elmélyülten. A ma, 2025. szeptember 28-án bemutatott előadás egy jiddis vaudeville színház stílusában készült. A már kísérleti produkcióiról ismert Kosky célja, hogy kapcsolatot teremtsen Kafka munkássága és a gyakran háttérbe szorult zsidó kultúra között.

Ebben az újraértelmezésben a főszereplő Josef K. ágaskodó, sebezhető bohócként jelenik meg. Kathrin Wehlisch lenyűgözően eleveníti meg ezt a szerepet, és a regény híres első mondatát a komolyság és a komikum keverékével értelmezi. A produkció pofonelemeket és nagyszerű gesztusokat tartalmaz, amelyek olyan mellékszereplők mellett, mint Bürstner kisasszony és Grubach háziasszony, hozzájárulnak a komikus hatáshoz. Kosky nem puszta bürokráciának, hanem a judaizmus szimbólumának tekinti Kafka „apparátusát”, és K. letartóztatása után zsinagógává alakítja a színpadot.

Kreatív zenei elemek

A zenei összetevők is központi szerepet játszanak ebben a produkcióban. Bach-korálok jazz változatban és jiddis dalok összefonódnak, hogy izgalmas hangélményt hozzanak létre, amely kiemeli Kafka munkájának érzelmi mélységét. Bár Huld ügyvéd nem jelenik meg, hangja továbbra is jelen van, ami aláhúzza a jogi vita abszurditását. Különösen figyelemre méltó Constanze Becker, aki Kafka „In the Penal Colony” című művét integrálja az együttesbe. Ez a döntés nemcsak Kafka jelentéskeresésének súlyosságával foglalkozik, hanem a zsidóüldözésre is utal.

Az előadást egy erős együttes által vitt remekműként ünneplik. Ez a produkció új pillantást vet Kafka zsidó identitásához fűződő összetett kapcsolatára. A jiddis színház hatásai nyilvánvalóak; Kafka már 1911-ben látta egy prágai keleti zsidó színjátszó csoport színházi előadását, amely jelentős hatással volt rá. Ezek a körülmények tükröződnek a színészek megválasztásában és a történet elmesélésében – éneklés, tánc és drámai elemek keverékén keresztül.

A zsidó identitás és kultúra jelentése

A komikus elemek mellett Kafka zsidó identitása is szóba kerül. Prágában, az egykor az Osztrák-Magyar Birodalomhoz tartozó városban a kulturális identitásával vívott állandó küzdelem jellemezte az életét. Kafka szülei jiddis nyelvjárást beszéltek, így különösen egyértelművé tették a szakadékot a zsidó öröksége és az irodalmi munkásságához választott német nyelv között. A jiddis kultúra iránti érdeklődése mélyrehatóan feltárta azt a kérdést, hogy a zsidó hangok hogyan juthatnak kifejezésre egy uralkodó német kultúrában.

Kosky ezeket a kulturális feszültségeket arra használja fel, hogy a zsidó kultúra elfeledett vagy kevésbé ismert aspektusait szélesebb közönség számára hozzáférhetővé tegye. Ezzel nemcsak Kafka saját írói kihívásait mutatja be, hanem megvilágítja az identitás és az összetartozás időtlen, sok ember számára fontos kérdéseit.

A Berliner Ensemble ezzel a produkcióval megmutatja, hogy Kafka munkássága messze túlmutat az irodalmi világon, és mélyen gyökerezik kulturális, társadalmi és történelmi kontextusban. A jiddis színház elemeinek ötvözése és történetei abszurditása azt sugallja, hogy Kafka üzenetei ma éppoly aktuálisak, mint életében.