Grand City Stressz és Mentális egészség: Mazda Adli kutatásának pillantása

Städte ziehen Menschen aus verschiedenen Gründen an, sei es wegen der Karrieremöglichkeiten, des kulturellen Angebots oder der Vielfalt an sozialen Kontakten. Doch das Leben in der Stadt birgt auch Risiken für die psychische Gesundheit. Mazda Adli, Forscher und Chefarzt der Fliedner Klinik Berlin, beschäftigt sich mit diesem Thema und erklärt, warum Städte uns krank machen können. Ein Grund für das erhöhte Risiko psychischer Erkrankungen in der Stadt ist der Großstadtstress. Dieser entsteht zum einen durch die hohe Bevölkerungsdichte und zum anderen durch Einsamkeit. Menschen, die in Städten leben, haben ein doppelt so hohes Schizophrenierisiko im Vergleich zu Landbewohnern. Bei Stadtbewohnern, …
A városok különféle okokból vonzzák az embereket, legyen az a karrierlehetőségek, a kulturális ajánlatok vagy a társadalmi kapcsolatok sokfélesége miatt. De a városban az élet a mentális egészségre is vonatkozik. Mazda Adli, a Klinik Berlin Fliedner kutatója és fő orvosa foglalkozik ezzel a témával, és elmagyarázza, hogy a városok miért tehetnek minket. A városban a mentális betegségek fokozott kockázatának egyik oka a nagyvárosi stressz. Egyrészt ez a nagy népsűrűségből származik, másrészt a magány révén. A városokban élő emberek kétszer olyan magas skizofrén kockázatot jelentenek, mint az országos lakosok. A városi lakosokkal ... (Symbolbild/MB)

Grand City Stressz és Mentális egészség: Mazda Adli kutatásának pillantása

A városok különféle okokból vonzzák az embereket, legyen az a karrierlehetőségek, a kulturális ajánlat vagy a társadalmi kapcsolatok sokfélesége miatt. De a városban az élet a mentális egészségre is vonatkozik. Mazda Adli, a Klinik Berlin Fliedner kutatója és fő orvosa foglalkozik ezzel a témával, és elmagyarázza, hogy a városok miért tehetnek minket.

A városban a mentális betegségek fokozott kockázatának oka a nagyvárosi stressz. Egyrészt ez a nagy népsűrűségből származik, másrészt a magány révén. A városokban élő emberek kétszer olyan magas skizofrén kockázatot jelentenek, mint az országos lakosok. A városban felnőtt városi lakosok számára a kockázat majdnem háromszor növekedett. A depressziós és szorongásos rendellenességek kockázata szintén magasabb a városban, mint az országban.

A nagyvárosi életmód számos előnyt kínál, amelyek megkönnyítik a mindennapi életet. Ez magában foglalja a jobb egészségügyi ellátást, az egyéni fejlesztési lehetőségeket, a sűrű oktatási ajánlatot és a gazdag kulturális ajánlatot. Ezeket az előnyöket a "városi előny" kifejezés összefoglalja, és vonzóvá teszi a városokat.

A probléma azonban az, hogy a városi mentális betegségek kockázata magasabb. Mazda Adli és csapata jelenleg az orvostudomány, a pszichológia, a városkutatás, a politika és a civil társadalom interdiszciplináris megközelítésében vizsgálja ennek okait.

Egy lehetséges ok a társadalmi stressz, amely akkor merül fel, amikor az emberek korlátozott térben élnek. A sűrűség és a szorosság stresszhez vezethet. A magányosság és az anonimitás érzése szintén elszigetelő stresszhez vezethet. A jó élethelyzet fontos szerepet játszik a mentális egészségben. Alapvető fontosságú a személyes menhely érzés. Sajnos a város lakóterülete gyakran drága, ritka és nem mindig jól felépített. Sok városlakó egyszoros lakóterületen él, ami további stresszhez vezet.

A szigetelési stressz másik kockázati tényezője a nagyvárosokban a háztartások nagy száma. A lakosság egyharmada egyedül él Berlinben. A pandémiában kimutatták, hogy ezeket az embereket mennyire érintette az elszigeteltség és a magány. A migrációs háttérrel vagy a kisebbségek tagjaival rendelkező embereket gyakrabban érinti a szigetelési stressz, különösen, ha társadalmi kirekesztési tapasztalataik vannak.

A nagyváros anonimitása egyrészt vonzó lehet, hanem a társadalmi kapcsolatok kialakításának nehézségeihez is vezethet. Ez különösen azokra az emberekre vonatkozik, akik nem találkoznak anonimitással, vagy nem teszik ki a kirekesztést.

Azok az emberek, akik később jönnek a városba, nagyobb ellenálló képességük lehet a mentális betegségek iránt. A skizofrénia esetében azt alkalmazza, hogy minél tovább nőtt fel a városban, és minél nagyobb a város, annál nagyobb a felnőttkorban a fejlődés kockázata. Ez a tudás egy lehetséges kapcsolatot jelez, amelyet azonban még pontosabban meg kell vizsgálni.

A megállapítások következtetése nem az, hogy kerülje el a városokat, ha gyermekeket szeretne szerezni. A városok számos előnyt kínálnak, még a gyermekek számára is. A városban felnőtt gyermekeknek nagyobb esélyük van arra, hogy demokratikus polgárokká váljanak, mert a társadalom összetettségével nőnek fel. Vannak bizonyos tényezők, mint például a krónikus társadalmi városi stressz és a hozzáférés hiánya a város előnyeihez, amelyek beteggé válhatnak.

Végül elmondható, hogy a városban az élet előnyöket és hátrányokat hoz. A Mazda Adli és csapata kutatásának segítenie kell a városok megtervezését oly módon, hogy jók a pszichénk számára. A kockázati tényezők megértéséről és a pszichológiai kút előmozdításának megoldásainak megtalálásáról szól a városban.

Források:
https://www.tagespiegel.de/themen/rro-stadtforschung-in-in-uzreuen--stadtwehner-unser-inter-inter-inter-dli-adli-befreicht-lebent-tadt-instadt-an/2362760.html
https://www.berliner-zeitung.de/gesundheit-oekology/psychiater-adli-interview-mit-biner-zeitung-der-tauer-stress-in-großstadt-earf-hischen-li.1696