CI -ellátás a helyszínen: kihívások és megoldások Berlinben a betegek számára

Fontos előrelépés a CI -ellátásban: Aftergondozási kompetencia halláskarrierje a helyszínen

2024. szeptember 11 -én a Berlini Szövetségi sajtótájékoztató házában, a Hallóápolási Szakértők Szövetségi Céhének (BIHA) fontos sajtótájékoztatására került sor. Ennek az eseménynek a célja az volt, hogy megvizsgálja az utógondozás kihívásait és lehetőségeit a Cochlea implantátumokban (CI). A cochlea implantátumok olyan orvostechnikai eszközök, amelyeket súlyosan halláskárosodott emberek vagy galambokhoz használnak a meghallgatás helyreállítása vagy javítása érdekében.

A konferencián kiemelkedő hangszórók voltak, köztük Eberhard Schmidt, a Biha elnöke és Dr. Veronika Wolter, a Helios Hörklinik Oberbayern főorvosának. A vita aggodalma egyértelmű volt: még akkor is, ha a németországi CI implantáció megalapozott orvosi gyakorlat, akkor jelentős javulásra van szükség a későbbi utógondozásban, amely az implantátum hosszú távú sikere szempontjából döntő.

Németországban mintegy 4000 cochlea implantációt hajtanak végre, amelyeket évente végeznek, amelyeket több mint 100 ENT klinikán végeznek. E lenyűgöző szám ellenére az utógondozás gyakran kihívás. A betegeknek több száz kilométert kell utazniuk az országon keresztül, hogy felismerjék utógondozási dátumaikat a klinikákon. Ez az érintettek terhéhez vezet, akik gyakran a következő képzett támogatástól függnek a lakóhelyükön.

A vita a hallásgondozási szakemberek szerepére is összpontosított. Eberhard Schmidt hangsúlyozta, hogy ezek a szakemberek képesek átvenni a fontos szervezés utáni fontos szervezeteket. Ezek a felelősségek azonban gyakran nem egyértelműek, és zavart okozhatnak. "Sürgősen tisztáznunk kell, hogy ki felelős az utógondozásért" - fellebbezte Schmidt. Rámutatott, hogy sok hallógondozási szakember, akik befejezték a vonatkozó képzést, nem vannak elég integrálva az ellátási folyamatba, mivel a klinikák gyakran nem hajlandóak felismerni szolgáltatásaikat.

dr. Wolter, szintén egy CI -hordozó, hangsúlyozta a CI utógondozás egységes nemzeti szabályozásának szükségességét. Véleményük szerint a betegeket jobban gondozhatják a lakóhelyükön, ami óriási javulást jelentene a jelenlegi helyzetben. "Egy országos burkolat -szerkezet megszünteti a nagy rést" -hangsúlyozta. Dicsérte a kettős képzési rendszer minőségét a hallás akusztikájában, ami Németország számára döntő versenyelőny.

Az esemény részeként megvitatták a betegek perspektíváit is. Stefanie Ziegler, a CI beteg, az utógondozással kapcsolatos saját tapasztalatairól számolt be. Beültetése után nehezen tudta megfelelő támogatást találni, különösen az első hetekben. "Az utógondozás döntő jelentőségű - és ennek ideális esetben akkor kell megtörténnie, ahol élek" - mondta. A Ziegler fontos hang a közösségben, és megmutatja, mennyire szükséges folyamatos kíséret az összes CI támogatáshoz.

A törvényben előírt egészségbiztosítást (GKV) szintén foglalkoztak a gondozáshoz való könnyebb hozzáférés szükségességével. Daniel Schilling az IKK Südwest -ből hangsúlyozta, hogy az utógondozás nemcsak a betegek kútja, hanem az egészségügyi rendszer hatékonysága szempontjából is fontos. Arra kérte, hogy csökkentse a bürokratikus akadályokat, és erősítse meg a klinikák és a hallás -akusztika közötti együttműködést.

Összességében ez a sajtótájékoztató megmutatja, mennyire fontos az utógondozás optimalizálása a CI -betegek számára. A hallás -akusztika integrálása az ellátási folyamatba nemcsak a beteget segítheti, hanem megerősítheti a szakembereket is. A fejlesztési felhívás hangosabbá válik, és itt az ideje, hogy minden résztvevő együtt dolgozzon egy működő és tisztességes rendszer létrehozásában mindenkinek, aki az érintettek számára.