Suche
Mein Konto
Fúrás a Szent-tóban: A klímatörténet nyomán!
A tudósok a potsdami Szent-tavat vizsgálják, hogy elemezzék az elmúlt évezredek éghajlatváltozásait.
Fúrás a Szent-tóban: A klímatörténet nyomán!
A Helmholtz Center for Georesearch (GFZ) tudósai nemrégiben megkezdték a potsdami Holy Lake víz alatti fúrási projektjét. Ezt az innovatív vizsgálatot egy lebegő platformról végzik, ahol az üledékmagokat körülbelül 13 méteres mélységből veszik. Az így nyert, algamaradványt, pollent és hamut tartalmazó lerakódásokat az éghajlat értékes tanúinak tekintik, és a laboratóriumban részletesen elemzik, hogy következtetéseket vonjanak le a korábbi környezeti változásokról. A kutatás központi célja annak megértése, hogy a tó milyen gyorsan reagált az éghajlati és környezeti változásokra. Egyelőre nem világos, hogy az üledékes lerakódások dátuma 300 évre vagy akár több ezer évre nyúlik vissza, ahogy rbb24
A GFZ tudósa, Sylvia Pinkerneil hangsúlyozza ezen elemzések fontosságát, míg Markus Schwab kifejti, hogy a tanulmány eredményei értékes információkkal szolgálhatnak az emberi tevékenységekről és azok ökoszisztémára gyakorolt hatásairól. A 2022/23-as Jugend forscht projektben, amelyre a Bertha-von-Suttner-Gimnázium diákjaival együttműködve került sor, kiderült, hogy a tófenék, akárcsak a fagyűrűk, megőrzi az éghajlati adatokat. A diákok még márványport is felfedeztek a tóban, ami emberi beavatkozásra utal; a tó közvetlen szomszédságában épült a 18. században a Márványpalota, egy porosz királyi palota.
Üledékarchívum és klímakutatás
A Szent-tó üledékminták nemcsak a regionális környezetkutatás, hanem a globális klímakutatás szempontjából is fontosak. A GFZ információi szerint a projekt szezonálisan rétegzett üledékek, más néven varves azonosítását foglalja magában. Ezek a varvák az üledéklerakódás szezonális változásait tükrözik, és alacsony biológiai aktivitás mellett a tófenéken is megmaradnak. Az üledékes lerakódások legfiatalabb rétegei az elmúlt 300 évről szolgáltatnak információt, míg a mélyebb rétegek akár 10 000 éves múltra tekintenek vissza.
A kutatás egyik izgalmas célja olyan geokémiai jelek elemzése, amelyek dokumentálják az urbanizációval és a parkterület-rekonstrukcióval kapcsolatos környezeti változásokat. A magok várhatóan jelentős éghajlati fázisokat tárnak fel, beleértve a 8200 évvel ezelőtti hideg időszakot, valamint a római és középkori éghajlati optimumokat, kiemelve az emberi tevékenységek és az éghajlati viszonyok közötti összetett kölcsönhatásokat.
Kitekintés a jövőbe
Az üledékek átfogó elemzése nemcsak az éghajlati folyamatok és azok okainak megértését segíti elő, hanem hasznos támpontokat adhat Potsdam, a mezolitikumig visszanyúló településtörténetéhez is. Az előrenyomuló klímaváltozás és annak környezetre gyakorolt hatásai már a 19. században intenzív kutatás tárgyát képezték, amikor is részletesen vizsgálták az emberi éghajlatra gyakorolt hatásokat. Történelmileg az éghajlatváltozás szisztematikus tanulmányozását olyan tudósok kezdték, akik geológiai és történelmi időszakokra összpontosítottak az éghajlatváltozási események észlelésére és elemzésére, amint azt a [Wikipedia] dokumentálja (https://de.wikipedia.org/wiki/forschungsgeschichte_des_Klimawandels).
A Heiligen See jelenlegi kutatása fontos lépést jelent nemcsak a múlt megértésében, hanem abban is, hogy jobban megjósolhassuk az éghajlatváltozással kapcsolatos lehetséges jövőbeli fejleményeket. Az átfogó adatgyűjtés és a tervezett 10 méter hosszú hordalékszelvények meghatározó szerepet játszhatnak.